Énekmikrofonok összehasonlítása
A most következő írásban pár általam használt mikrofont fogok bemutatni.
Ezek egy dologban mind megegyeznek, méghozzá abban, hogy dinamikus énekmikrofonokról van szó.
Mitől énekmikrofon az énekmikrofon?
Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi különböztet meg egy énekmikrofont egy hangszermikrofontól. Ennél a pontnál többfelé ágazhat a gondolatmenetünk. Elindulhatunk a stúdiómikrofonok irányába és a színpadi mikrofonok irányába is.
Én most a színpadi mikrofonok irányába indulok, mivel ez az általánosabb felhasználás, ami több embert érint. Nézzük tehát!
1. kialakítás
Ha a színpadi mikrofonokat vizsgáljuk, akkor az egyik alapvető különbség az ének- és hangszermikrofonok között szemmel is jól látható. Ez nem más, mint a kialakításuk. Az énekmikrofonokat gyakran fogják kézben az énekesek, így ezeknek kényelmes fogásúnak kell lenni. Ezzel ellentétben a hangszermikrofonok fixen rögzítve vannak a hangforráshoz, így ezek kialakításánál más szempontok a fontosak. Például a dobmikrofonoknál lényeges szempont az elhelyezhetőség, a dobosok játékát ugyanis zavarhatja egy nem megfelelően kialakított vagy elhelyezett mikrofon.
2. frekvenciaátvitel
A kialakításnál talán fontosabb szempont a frekvenciaátvitel, ugyanis ez adja a hangzásbeli különbséget az egyes típusok között.
Egy lábdob teljesen más frekvenciatartományban szól, mint egy énekes, ez nyilvánvaló. Ebből következik, hogy az éneklés hangosítására szánt mikrofonoknak az éneklési frekvenciatartományban kell megfelelő átvitelt biztosítani, a lábdob hangosítására szánt mikrofonoknak pedig a lábdob frekvenciatartományában.
A különböző frekvenciatartományokra most nem térnék ki, mivel ez egy elég hosszadalmas téma lenne (dobok, gitárok, férfi ének, női ének, stb.).
Természetesen az énekmikrofonok között is rengeteg típus van, mind-mind különböző frekvenciaátvitellel, ami különböző hangzást eredményez. Komolyabb gyártók meg szokták adni az egyes típusok frekvenciaátviteli görbéjét, amiből látszik, hogy melyik tartományban „lineáris” az átvitel, illetve hol vannak kiemelések, csillapítások. A mikrofonok kiválasztásánál a végső döntést mindig a hallás és az egyéni szempontok (méret, design, szín, stb.) alapján érdemes meghozni, hiszen nincs két egyforma hangú vagy ízlésű énekes, így nem lehet azt mondani, hogy ugyanaz a mikrofon egyformán jó mindenkinek.
A hangszermikrofonok között még több fajta létezik, ezekre talán majd egy másik cikkben kitérek. 🙂
A legfontosabb különbségek az énekmikrofonok, illetve a hangszermikrofonok között tehát a kialakítás és a frekvenciaátvitel.
Haladjunk tovább!
Az énekmikrofonoknak és általában véve a mikrofonoknak működési elv alapján két alapvető típusa van: a dinamikus és a kondenzátor mikrofon. Erről már írtam egy keveset egy korábbi cikkemben, ami itt olvasható.
Színpadon éneklésre a dinamikus mikrofon jobb választás. Ennek okai szintén a fenti linken található cikk elején olvashatók.
Sikerült tehát kicsit leszűkítenünk a kört. Színpadi éneklésre a dinamikus énekmikrofonok kategóriából érdemes keresgélnünk.
Oké, hogy dinamikus énekmikrofon, de melyik típus?
Na, ezt a kérdést már kicsit nehezebb megválaszolni, mivel egy bizonyos leszűkítés után teljesen szubjektívvá válik az erről mondható vélemény.
Az biztos, hogy az „olcsó húsnak híg a leve” mondás itt is igaz egy bizonyos árkategória alatt. Egy 10.000 Ft körüli mikrofon nem képvisel olyan minőséget, mint egy 35.000 Ft körüli. Ez a felhasznált anyagok és a megmunkálás minőségében, a gerjedékenységben, valamint a „tapizaj”-ra való érzékenységben mutatkozik meg leginkább, de a hangzás is olykor pocsékra sikerül. Ezek azonban főleg használat közben derülnek ki.
Konkrét típust tehát nem tudok és nem is szeretnék ajánlani senkinek, mivel ahogy azt már említettem, mindenkinek más igényei és anyagi lehetőségei vannak és a felhasználók hangja is mind különböző.
Annyi segítséget még azért tudok nyújtani a témában, hogy leírom a tapasztalataimat az általam eddig kipróbált énekmikrofonokról, ahogy azt a cikk elején említettem.
Sennheiser e815S
Ez volt az első mikrofon, amit vásároltam, még 2010-ben, 20.000 Ft körüli kategóriába tartozik. Ezt a típust már nem gyártják, de természetesen vannak utódmodellek.
Saját tapasztalataim alapján nem egy rossz mikrofon ezért az árért. A kapcsolója egész csendes, puha kapcsolású, ami jó minőségről árulkodik. Masszív fém háza van, számomra kényelmes fogással.
Hangzása kissé tompa, ami egy kis EQ-val egész jól javítható. Nem különösebben gerjedékeny.
Shure PG48 XLR
A Shure mikrofonok belépő kategóriája, kb 12-13.000 Ft-os árával. Ezért az árért túl sokat nem kell várni egy mikrofontól, de alapvetően nem rossz ebben a kategóriában.
Ami nekem nem tetszik benne, hogy eléggé kiemeli a magas frekvenciákat, ebből kifolyólag könnyebben gerjed. A Sennheiser e815S-hez képest jóval érzékenyebb a „tapizaj”-ra is, ezért inkább csak állvánnyal történő használatra javasolnám. A kapcsolója is hangosabban működik, mint a magasabb árfekvésű típusoké.
Shure SM58
A jól ismert modell. Zenei körökben nem sok ember van, aki ne ismerné. Évtizedek óta az egyik legelterjedtebb mikrofon. Létezik belőle kapcsolós és kapcsoló nélküli változat is, valamint vezeték nélküli kivitelben is kapható.
A kapcsolós változaton a kapcsoló puhán és halkan működik. A „tapizaj”-ra sem érzékeny. A masszív felépítésnek köszönhetően elég strapabíró. Fogása alapvetően kényelmes, bár számomra a vezetékes változat nyele egy kicsit rövid.
Hangzása telt és tiszta, személy szerint nekem ez a kedvencem. További pozitív tulajdonsága, hogy a hangfalhoz egészen közel használva sem igazán gerjedékeny. A vezetékes változatok ára kapcsoló nélküli kivitelben kb. 36.000 Ft, kapcsolóval pedig kb. 42.000 Ft. Ha valaki egy megbízható, szép hangzású mikrofont szeretne hosszabb távra ebben az árkategóriában, annak mindenképpen ajánlanám ezt a típust.
AKG WMS 40 Pro Mini
Az AKG belépő szintű vezeték nélküli mikrofonja, aminek ára nagyjából 30.000 Ft.
Mivel belépő kategóriáról van szó, túl sokat nem szabad tőle várni. Érzékeny a „tapizaj”-ra és a szélzajra is. Frekvenciaátvitele sem az igazi, kissé „vékony” hangzást ad, így a mélyebb frekvenciákat EQ-val kell javítani. Pozitív tulajdonsága, hogy csupán egyetlen ceruzaelem szükséges a működéséhez, amivel hosszú ideig használható. Markolata nem a szokásos hengeres forma, számomra kényelmes, de ez teljesen szubjektív.
the t.bone TWS One
Ez egy rendkívül olcsónak számító vezeték nélküli mikrofon a maga 15.000 Ft körüli árával, ami tartalmazza a műanyag szállító koffert is.
Kettő db ceruzaelemmel működik. Fogása kényelmes. „Tapizaj”-ra kissé érzékeny, bár ezért a pénzért egész jó. Hangzása mély tónusú. Nem különösebben gerjedékeny.
Nekem jobban tetszik ez a mikrofon, mint az fentebbi AKG típus, főleg ha a kettő közötti árkülönbséget is figyelembe vesszük.
Karaoke célokra ajánlanám inkább, arra viszont az ár/érték arányban talán az egyik legjobb.
Itt a vége…
A fent bemutatott típusok csupán jelentéktelen részét képezik a piacon kapható típusok tömkelegének, így cikkem célja inkább az volt, hogy segítsek abban, hogy milyen tulajdonságokra érdemes figyelni egy mikrofon kiválasztása során.
Ezek közül a legfontosabbak a frekvenciaátvitel (hangzás), zajérzékenység („tapizaj”, szélzaj), kapcsolós változatnál a kapcsoló minősége, a gerjedékenység, a kényelem és persze az ár.
A végső döntést azonban mindig a szubjektív véleményünk és persze a pénztárcánk alapján kell meghozni.
A cikkben ugyan nem esett róla szó, de karakterisztika alapján is különbséget lehet tenni a mikrofonok között. Erre azért nem tértem ki, mert a színpadon használt énekmikrofonok általában vesekarakterisztikával rendelkeznek. Akit bővebben érdekel ez a téma, az talál anyagot hozzá az interneten, ha mégsem, akkor írjon nekem és igyekszem összeszedni erről is egy cikkre valót. 🙂
Ha tetszett a cikkem, kérlek oszd meg másokkal is!
Nincs hozzászólás a(z) "Énekmikrofonok összehasonlítása" bejegyzéshez